Feladás dátuma: 2021. december 27

Az „én” név azlignin, amely széles körben jelen van a fás szárú növények, gyógynövények és minden edényes növény és egyéb lignikus növények sejtjeiben, és a növényi szövetek erősítésében játszik szerepet.

Az „én” „növényi csontváza”

A természetben az „én” mindig együtt él a cellulózzal és a hemicellulózzal, és együtt dolgozik egy növényi váz kialakításán. Az emberek három típusra osztanak engem:keményfa lignin, tűlevelű ligninésgyógynövény lignin. Általánosságban elmondható, hogy az „én” rendszeresen eloszlik a növényi sejtekben. Az „I” koncentrációja az intercelluláris rétegben a legmagasabb, a szekunder fal belső rétegének koncentrációja a második, a sejten belüli koncentráció pedig a legkisebb. A természet harmadik legnagyobb szerves erőforrásaként, bár az „én”-t már évezredekkel ezelőtt is használták az emberek, eddig nem aknázták ki széles körben.

„Én” az ipari termelésben

Kínában az „én” a papírgyártás feltalálására vezethető vissza. A cellulóz és a papírgyártás célja a cellulóz és a hemicellulóz visszatartása és az „I” eltávolítása. A nyersanyagok közé tartozik a búzaszalma, rizsszalma, nád, cukornád stb. A hagyományos kínai papíripar által termelt „I” nagy mennyiségben van jelen a papírgyártási hulladékban, és a közvetlen kibocsátás komoly szennyezési problémákat okoz, és a nagy mennyiség A szennyvíz nagy problémája a hazai ipari szennyvízkezelésben.

A külfölddel kapcsolatos iparágaknak két fő szempontja van. Egyrészt a fában lévő „I” elválik a fa hidrolízisétől; másrészt a papíripar szennyvízproblémáját célozza meg. A külföldi országok kifejlesztettek egy sor fa papírgyártási hulladék folyékony kezelési eljárást. Először a hulladékfolyadékban lévő „I”-t lúggal hasznosítják, majd a visszanyert I-t égetésre és energiaellátásra használják fel. Ez a legnagyobb mértékben a szennyezési probléma megoldása alapján valósul meg. Energiát takarít meg.

Az „én” szétválasztása és kinyerése

Az „én” hatékony használatának javítása érdekében a hazai és külföldi tudósok aktívan tanulmányozzák az „én” szétválasztását és kivonását. Az ipari termelésben általában elválasztják és kivonják, ha cellulózt használnak. A tudományos kutatás szempontjából az emberek elkülönítik és kivonják az „I”-t, hogy nagyobb tisztaságú, vagy meghatározott szerkezetű és tulajdonságú mintákat kapjanak.

Általánosságban elmondható, hogy az „én” szétválasztásának két fő típusa van: az egyik az, hogy a növény testében feloldjuk a rajtam kívüli összetevőket, majd szűrjük az oldhatatlan „én” elválasztására. Tipikus példa erre a fahidrolízis ipar. Az elem sav hatására glükózzá hidrolizálódik, és az „I” a hidrolízis maradékaként válik le; a másik az „én” feloldása a növényi testben, a többi komponens elkülönítése, majd a kicsapás, hogy megkapjuk az „én”-t.

Az utóbbi típusú elválasztás a papírgyártás cellulózipari folyamatában általános. Kétféle elválasztási módszerre oszlik. Az eredeti „I”-t vízoldhatóvá szulfonáljáklignoszulfonát, majd mésztejjel kezelve az „én” kicsapható; ez utóbbit sűrű marónátronnal főzzük magas hőmérsékleten, vagy apróra vágott rizsszalmával vagy búzaszalmával. Cserélje ki az „I”-t lúgos „I”-re, szűrje ki a cellulózt, majd a maradék oldatot savval kezelje, hogy az „I” kicsapódjon.

Az „én” „hármas személyisége” és számos specialitás

Az „I” egy polifenol háromdimenziós hálózati polimer vegyület, amelynek szerkezeti egysége fenilpropán. Háromszoros személyiséggel rendelkezik (azaz három alapszerkezettel): guajacil szerkezet, sziringil szerkezet és p-hidroxifenil szerkezet. I Az elemek összetétele a növényfajoktól és az elkülönítési módoktól függően változik.

Az „I” szerkezetében számos funkciós csoport található (aromás csoportok, fenolos hidroxilcsoportok, alkoholos hidroxilcsoportok, karbonilcsoportok, metoxicsoportok, karboxilcsoportok, aldehidcsoportok, konjugált kettős kötések és egyéb aktív csoportok), amelyek lehetővé teszik az „I” Különféle kémiai reakciókon megy keresztül, mint például: oxidáció, redukció, hidrolízis, alkoholízis, acidolízis, fotolízis, acilezés, alkilezés, nitrálás, éterezés, szulfonálás, polikondenzáció vagy ojtott kopolimerizáció.

Az „I” alapanyaggal szintetizált gyanta olcsóbb, mint a fenolgyanta az általános fröccsöntött alkatrészek gyártásánál, és bizonyos ipari értékkel bír. AligninAz „I” és a természetes gumi latex által együttesen ülepített latex „I” erősítőszerként működik, ezáltal helyettesíti a drágább kormot és csökkenti a gumitermékek költségeit. Az „I” nyersanyagként is használható olajmezői vegyszerek előállításához, javítva az olajmezők bányászatának olajkinyerési sebességét és olajminőségét.

Emellett az „I” felületaktív anyagként, műtrágya-adalékként, növényvédőszerként lassú hatóanyag-leadású szerként, növénynövekedés-szabályozóként stb. is használható. A tudományos kutatások elmélyülésével egyre több lehetőségem lesz megmutatni tudásomat.