Feladás dátuma: 2022. augusztus 22

1. Homok: összpontosítson a homok finomsági modulusára, a részecskegradációra, az iszaptartalomra, az iszapblokk-tartalomra, a nedvességtartalomra, a különféle anyagokra stb. a homokot előzetesen a „látás, csípés, dörzsölés és dobás” módszerével kell megítélni.

(1) „Nézd”, fogj egy marék homokot, és terítsd szét a tenyeredben, és nézd meg a durva és finom homokszemcsék eloszlásának egyenletességét. Minél egyenletesebb a részecskék eloszlása ​​minden szinten, annál jobb a minőség;

(2) „Csípés”, a homok víztartalmát kézzel csípjük, a homoktömeg tömítettségét a csipkedés után figyeljük meg. Minél szorosabb a homoktömeg, annál nagyobb a víztartalom, és fordítva;

(3) „Scrub”, fogjon egy marék homokot a tenyerébe, dörzsölje mindkét tenyerével, enyhén tapsolva, és lássa, ahogy a tenyeréhez tapad a sárréteg. ;

(4) „Dobás”, miután a homokot megcsípte, dobja a tenyerébe. Ha a homoktömeg nem laza, akkor megállapítható, hogy a homok finom, iszapot tartalmaz vagy magas a víztartalma.

2. Zúzott kő: összpontosítson a kő specifikációira, a részecskegradációra, az iszaptartalomra, az iszapblokk-tartalomra, a tűszerű részecsketartalomra, a törmelékre stb., elsősorban a „látás és köszörülés” intuitív módszerére támaszkodva.

(1) A „kitekintés” a zúzott kő maximális szemcseméretére és a különböző szemcseméretű zúzott kőszemcsék eloszlásának egyenletességére vonatkozik. Előzetesen megítélhető, hogy a zúzott kő gradációja jó vagy rossz, és megbecsülhető a tűszerű részecskék eloszlása. A zúzott kő hatásának mértéke a beton megmunkálhatóságára és szilárdságára;

Az iszaptartalom mértéke a kavics felületére tapadt porszemcsék vastagságának vizsgálatával elemezhető; a tiszta kavics felületén a szemcsék eloszlásának mértéke a kavics keménységének elemzéséhez „őrléssel” (két kavics egymás ellen) kombinálva elemezhető. .

Ellenőrizze, hogy vannak-e pala és sárga bőrrészecskék a kőben, ha több palarészecske van, akkor nem elérhető. Kétféle sárga bőrrészecske létezik. A felületen rozsda van, de sár nincs. Ez a fajta részecske rendelkezésre áll, és nem befolyásolja a kő és a habarcs közötti kötést.

Ha sárga iszap van a részecske felületén, ez a részecske a legrosszabb részecske, nagymértékben befolyásolja a kő és a habarcs közötti kötést, és a beton nyomószilárdsága csökken, ha több ilyen részecske van.

3. Adalékszerek: betonadalékok, a szín vizuális megfigyelésével nagyjából megítélhető, hogy naftalin (barna), alifás (vérvörös) vagy polikarbonsav (színtelen vagy világos sárga), természetesen van még naftalin ill. zsír Az összekeverés utáni termék (vörösbarna) a vízredukáló szer illatából is megítélhető.

4. Adalékanyagok: A pernye érzékszervi minőségét elsősorban a „látás, csípés és mosás” egyszerű módszerével ítélik meg. A „nézni” azt jelenti, hogy megnézzük a pernye részecskeformáját. Ha a részecske gömb alakú, akkor ez azt bizonyítja, hogy a pernye az eredeti légcsatorna hamu, egyébként őrölt hamu.

(1) „Csíp”, csípje össze hüvelyk- és mutatóujjával, érezze a kenés mértékét a két ujj között, minél jobban kenjük, annál finomabb a pernye, és fordítva, annál vastagabb (finomabb).

(2) „Mosás”, fogjon meg egy marék pernyét a kezével, majd öblítse le csapvízzel. Ha a tenyérre tapadt maradvány könnyen lemosható, akkor úgy ítélhető meg, hogy a pernye begyújtásakor a veszteség csekély, ellenkező esetben a maradék viszonylag kicsi. Ha nehezen mosható, az azt jelenti, hogy a pernye meggyújtásakor nagy a veszteség.

A pernye megjelenési színe közvetve a pernye minőségét is tükrözheti. Színe fekete, széntartalma magas, vízigénye nagyobb. Rendellenes helyzet esetén a keverési arány vizsgálatát időben el kell végezni, hogy ellenőrizzük a vízfogyasztásra, a munkateljesítményre, a kötési időre és a szilárdságra gyakorolt ​​hatást.

A salakpor megjelenési színe fehér por, a salakpor színe szürke vagy fekete, ami azt jelzi, hogy a salakpor keverhető acélsalakporral vagy alacsony aktivitású pernyével.