A vízcsökkentő előnyei a beton megmunkálhatóságának javítása, a vízfogyasztás csökkentése, a szilárdság növelése és a beton tartósságának javítása. A vízcsökkentő mennyiségének számítási módszerében azonban könnyen figyelmen kívül hagyható a poranyagok adszorpciója a vízcsökkentőkön lévő beton adalékokban. A kis szilárdságú beton vízcsökkentő teljesítménye alacsony, és az adalékanyagban lévő poranyag az adszorpció után nem elegendő. A nagy szilárdságú beton vízcsökkentő adagja azonban viszonylag nagy, és az adalékanyagban lévő por adszorpciós mennyisége nem sokban különbözik a kis szilárdságú porétól, ami miatt a nagy szilárdságú vízcsökkentő adagja alacsony lesz.

A keverési arány kialakításakor a vízcsökkentő adagolása pont megfelelő, nem túl sok vagy túl kevés, ami kényelmes a gyártásellenőrzés szempontjából és biztosítja a betonminőség stabilitását. Ezt a célt követik a betontechnikusok. Mindazonáltal, hogy a felhasznált beton alapanyagok természetesek vagy mesterségesek, óhatatlanul bevisznek bizonyos poranyagokat. Ezért a keverési arány kialakításakor a vízcsökkentő adagolásánál a beton alapanyagok poranyagait kell figyelembe venni.

A vízcsökkentő adag kiszámítása előtt kísérletekkel meghatározzuk a benchmark beton keverési arányát és vízcsökkentő adagját, majd a betonkeverési arány szerint kiszámítjuk a beton teljes portérfogatát, és kiszámítjuk a vízcsökkentő adagot; majd a számított adagot használjuk más szilárdsági fokozatok vízcsökkentő adagjának kiszámításához.

A gépi homok nagyarányú felhasználásával és a poros anyagok növelésével a por bizonyos mennyiségű vízcsökkentőt felvesz vagy elfogy. A vízcsökkentő mennyiségének kiszámítása a betonalapanyagok teljes portartalmával könnyebben ellenőrizhető és viszonylag tudományosabb.