a folyékonyság teljesen elveszik, és a zuhanástartó teljesítmény is gyenge lesz. A kőpor tartalmára vonatkozóan is szükséges többszöri helyszíni vizsgálatot végezni a kőpor tartalom ésszerű ellenőrzése érdekében, hogy az érzékenység hatékonyan szabályozható legyen, a beton folyékonysága garantálható legyen, a beton optimalizálható.

Az iszaptartalom jelenlegi problémájára számos hagyományos megoldás létezik:

(1) Növelje meg a lassan felszabaduló, lerakódást visszatartó szer adagolását vagy arányát, de szabályozza a mennyiséget, hogy megelőzze a sárgulás, a vérzés, a szegregáció, a fenékfogás és a beton túl hosszú késleltetési ideje okozta problémákat;

(2) Állítsa be a homok mennyiségét, vagy növelje a levegőbeszívás mennyiségét. A jó megmunkálhatóság és szilárdság biztosítása mellett csökkentse a homok mennyiségét, vagy növelje a beszívott levegő mennyiségét a betonrendszer szabad víz és hígtrágya mennyiségének növelése érdekében. a beton tulajdonságainak beállítása;

(3) A probléma megoldásához megfelelő módon adja hozzá vagy módosítsa az összetevőket. Kísérletek kimutatták, hogy megfelelő mennyiségű nátrium-metabiszulfit, nátrium-tioszulfát, nátrium-hexametafoszfát és nátrium-szulfát hozzáadása a vízcsökkentőhöz bizonyos mértékig csökkentheti az iszaptartalom betonra gyakorolt ​​hatását.

Természetesen a fenti módszerekkel nem lehet minden iszaptartalom-problémát megoldani, az iszaptartalom beton tartósságra gyakorolt ​​hatása pedig további kutatásokat igényel, így az alapvető megoldás az alapanyagok iszaptartalmának csökkentése.