Az ionos diszpergálószer esetében a vízben oldott diszpergálószer képes pozitív és negatív ionokat ionizálni, ezek az ionok a kolloid részecskék felületén különböző töltéssel adszorbeálódnak, majd az ion felületén kettős elektromos réteget képeznek, ami potenciáljavuláshoz vezet. A nemionos diszpergálószer esetében a diszpergálószert vízben oldják, és a kolloid részecske felületén adszorbeálják, amely körülveszi a részecskét, és sztérikus akadályt képez, akadályozva a reakcióreagens és a reakcióközpont közötti érintkezést.

A nátrium-hetafoszfát a polifoszfátokhoz tartozik. Molekulaszerkezete kör alakú, de lineáris hosszú lánc konfigurációjú. A végcsoporton keresztül adszorbeálódik a részecske felületére, míg a középső lánc alapvetően nem vesz részt a kötésben, ami további elektrosztatikus taszítást biztosíthat. A vízben oldott nátrium-hetafoszfát ionizált anionja adszorbeálódott a részecske felületén, ami növelte a részecskefelület elektronegativitását. Emellett az ionizált Na+ ionok növelhetik a kettős elektromos réteg vastagságát, illnátrium-hexametafoszfáte két hatás alatt diszpergáló hatást fejt ki.

Mindkét hatás növeli a részecskék közötti taszító erőt, ami az aggregátum szerkezetébe csomagolt szabad víz felszabadulását eredményezi, így anátrium-hexametafoszfátdiszpergálószer szerepet játszhat a részecskék diszpergálásában és a kenő részecskékben. Fő célja a folyékony - folyékony és a szilárd - folyadék közötti határfelületi feszültség csökkentése. Ígynátrium-hexametafoszfáta diszpergálószer is felületaktív anyag.