Hideg időjárás
Hideg időjárási körülmények között a hangsúlyt fektetik a korai életkori fagyás megelőzésére és a környezeti hőmérsékletek kezelésére a kikeményedés során, hogy elősegítsék az erő fejlődését. Az alaplap hőmérsékletének kezelése az elhelyezés és a feltöltési lap kikeményedése során lehet a legnehezebb szempont a hideg időjárási betonokhoz kapcsolódóan.
Az alaplapnak valószínűleg nagyobb a tömege, mint a feltöltő táblán. Ennek eredményeként az alaplemez hőmérséklete jelentős hatással lesz a feltöltési táblák elhelyezésére. A feltöltési táblákat soha nem szabad a fagyasztott alaplapra helyezni, mivel az alaplap hőmérséklete elhúzza a hőt a friss öntettel.

Hideg időjárás esetén a szellőztető fűtésnek az épület előtt kell elhelyezkednie egy feltöltés során.
Az ipari ajánlások szerint az alaplapot legalább 40 F hőmérsékleten kell tartani az elhelyezés és a feltöltés kikeményedése során, hogy elősegítsék a hidratációt, az erő fejlődését és a korai korszak fagyasztását elkerüljék. A hűvösebb alaplapok késleltethetik a feltöltési keverék halmazát, meghosszabbíthatják a vérzési időt és a befejező tevékenységeket. Ez a feltöltést is hajlamosabbá teheti más befejezési problémákra, például a műanyag zsugorodásra és a felszíni kéregre. Ha lehetséges, azt javasoljuk, hogy melegítse az alaplapot, hogy megakadályozza a fagyasztást és az elfogadható kikeményedési feltételeket.
A hideg időjárási feltöltési keverékek úgy tervezhetők, hogy ellensúlyozzák a környezeti és az alaplemez hőmérsékletének hatásait az idő meghatározására. Cserélje ki a lassabban reagáló kiegészítő cementi anyagokat egyenes cementre, használja a III. Típusú cementet, és használjon gyorsító adalékanyagokat (fontolja meg az adagolás növelését, ahogy az elhelyezés előrehaladása az egyenletes beállítási idő fenntartása érdekében).
A nedvesség kondicionálása Az előkészített alap az elhelyezés előtt hideg időben kihívást jelenthet. A báziablak előtti bölcsesség előtt nem javasolt, ha fagyasztás várható. A legtöbb öntet azonban a meglévő táblákon épül fel, ahol az épület épül és zárt. Ezért a hő hozzáadása arra a területre, ahol a feltöltést elhelyezik, általában kevésbé kihívást jelent, mint a felépítmény és az alaplap kezdeti felépítése során.
Mint az alap előzetes nedvesítése esetén, a nedves kikeményedést is el kell kerülni, ha a fagyasztás várható. A vékony kötött öntetek azonban különösen érzékenyek a korai szárításra, miközben a kötési szilárdság fejlődik. Ha a ragasztott feltöltés megszárad, és összehúzódik, mielőtt a megfelelő kötési szilárdságot kialakítanák az alaphoz, akkor a nyíróerők a feltöltést az alaptól való lemondáshoz vezethetik. Amint a delamináció már korán bekövetkezik, a feltöltés nem állítja vissza a szubsztráthoz kötött kötést. Ezért a korai szárítás megelőzése fontos tényező a kötött öntetek felépítésében.