Forró időjárás

Meleg időjárási körülmények között a hangsúly a beton kötési idejének kezelésére és a lerakásból származó nedvességveszteség minimalizálására helyeződik. A legegyszerűbb módja annak, hogy összefoglaljuk a meleg időjárásra vonatkozó ajánlásokat a tetőépítéshez, ha szakaszosan dolgozunk (előhelyezés, elhelyezés és utólagos elhelyezés).

Az elhelyezés előtti szakaszban a meleg időjárási szempontok közé tartozik az építési tervezés, a betonkeverék tervezése és az alaplemez kondicionálása. Az alacsony légtelenítési sebességgel tervezett beton fedőkeverékek különösen érzékenyek az olyan gyakori meleg időjárási problémákra, mint pl. plasztikus zsugorodás, kéregképződés és inkonzisztens kötési idő. Ezeknek a keverékeknek általában alacsony a víz-cement anyag aránya (w/cm), és magas az adalékanyagból és rostokból származó finomszemcsék tartalma. Mindig ajánlatos olyan jól osztályozott adalékanyagot használni, amely az adott alkalmazáshoz a lehető legnagyobb felső mérettel rendelkezik. Ez javítja a vízigényt és a bedolgozhatóságot adott víztartalom mellett.

Az alapfödém kondicionálása az egyik legfontosabb szempont a fedőrétegek meleg időben történő elhelyezésénél. A kondicionálás a bevonat kialakításától függően változhat. A ragasztott fedések mind a hőmérséklet, mind a nedvesség kondicionálásának előnyeit élvezik, míg a nem ragasztott födémeknél csak a hőmérsékleti feltételeket kellene figyelembe venni.

Egyes hordozható meteorológiai állomások mérik a környezeti feltételeket, és lehetővé teszik a beton hőmérsékletének bevitelét, hogy biztosítsák a párolgási sebességet a betonozás során.

Az alaplemez nedvességkondicionálása a ragasztott fedésekhez csökkenti a fedőréteg nedvességveszteségét, és az alaplemez hűtésével meghosszabbíthatja a fedőkeverék kötési idejét. Nincs szabványos eljárás az alaplemez kondicionálására, és nincs szabványos vizsgálati módszer a burkolat fogadására kész alaplemez felületi nedvességszintjének értékelésére. Azok a vállalkozók, akiket megkérdeztek az alaplemez meleg időjárási előkészítéséről, számos sikeres kondicionáló módszerről számoltak be.

Egyes vállalkozók kerti tömlővel nedvesítik meg a felületet, míg mások nagynyomású mosót szeretnek használni, hogy megtisztítsák és a vizet a felszíni pórusokba kényszerítsék. A felület megnedvesítése után a vállalkozók az áztatási vagy kondicionálási idők nagy eltéréseiről számolnak be. Egyes vállalkozók, akik elektromos mosógépet használnak, a nedvesítés és a felesleges víz eltávolítása után azonnal megkezdik a fedőréteg felhelyezését. A környezeti száradási körülményektől függően mások többször is nedvesítik a felületet, vagy műanyaggal borítják be, és 2-24 órán keresztül kondicionálják, mielőtt eltávolítják a felesleges vizet és felhelyezik a fedőkeveréket.

Az alapfödém hőmérséklete is kondicionálást igényelhet, ha lényegesen melegebb, mint a fedőkeverék. A forró alaplemez negatívan befolyásolhatja a fedőkeveréket azáltal, hogy csökkenti annak megmunkálhatóságát, növeli a vízigényt és felgyorsítja a kötési időt. A hőmérséklet kondicionálása nehéz lehet a meglévő födém tömege alapján. Hacsak a födém nem zárt vagy árnyékolt, kevés alternatíva van az alapfödém hőmérsékletének csökkentésére. Az Egyesült Államok déli részén élő vállalkozók szívesebben nedvesítik be a felületet hideg vízzel, vagy éjszaka helyezik el a fedőkeveréket, vagy mindkettőt. A megkérdezett vállalkozók nem korlátozták az aljzathőmérséklet alapján a burkolat elhelyezését; legkedveltebb éjszakai elhelyezések és nedvességkezelés, tapasztalatok alapján. Egy texasi, ragasztott járdafedések vizsgálata során a kutatók nyáron, közvetlen napfényben 140 F vagy magasabb alaphőmérsékletről számoltak be, és azt javasolták, hogy kerüljék a burkolat elhelyezését, amikor az aljzat hőmérséklete meghaladja a 125 F-t.

Az elhelyezési szakaszban a meleg időjárási szempontok közé tartozik a beton szállítási hőmérsékletének és a fedőlemez nedvességveszteségének kezelése a befejező folyamat során. Ugyanazok az eljárások, amelyeket a födémek betonhőmérsékletének szabályozására használnak, követhetők a burkolatok esetében is.

Ezenkívül figyelemmel kell kísérni és minimálisra kell csökkenteni a beton fedőréteg nedvességveszteségét. Ahelyett, hogy online párolgási sebesség-becslőket vagy közeli meteorológiai állomásadatokat használnánk a párolgási sebesség kiszámításához, egy kézi meteorológiai állomást kell elhelyezni körülbelül 20 hüvelyk magasságban a födém felülete felett. Rendelkezésre állnak olyan berendezések, amelyek képesek mérni a környezeti levegő hőmérsékletét és relatív páratartalmát, valamint a szél sebességét. Ezeknél az eszközöknél csak a beton hőmérsékletét kell megadni a párolgási sebesség automatikus kiszámításához. Ha a párolgási sebesség meghaladja a 0,15-0,2 lb/sf/óra értéket, intézkedni kell a párolgási sebesség csökkentéséről a felső felületről.