Feladás dátuma:3, szept, 2024

7. A keverési idő és a keverési sebesség befolyása

A keverési idő viszonylag közvetlen hatással van a betontartalomra, illetve a betonadalékok betonon való diszperziós hatására, közvetve pedig befolyásolja a beton bedolgozhatóságát, mechanikai tulajdonságait és tartósságát. Ha a keverő túl gyorsan működik, könnyen megsérülhet a cementben lévő kolloid szerkezet és a cementrészecskék felületén a kettős elektromos rétegű membrán, ami végső soron nagymértékben befolyásolja a beton kötési idejét és süllyedését. A keverési sebességet 1,5-3 percen belül szabályozni kell. Száraz keverési módszer alkalmazása esetén a beton egyenletesen keverhető a vízcsökkentő ésszerű használatával. Ha az oldatot hozzá kell adni, akkor a vízcsökkentő konfigurálása során a vizet le kell vonni a keverésből a víz-cement arány tervezésének racionalitása érdekében. A beton süllyedésének biztosítására és a vízcsökkentő szerepének teljes körű érvényesítésére az utókeverési módszer közvetlenül alkalmazható. A nagy hatásfokú vízcsökkentő adagolási módszertől eltérően az utókeverési módszer ésszerű alkalmazásával biztosítható a beton egyszerű keverése. Ha a beton szállításához keverőkocsira van szükség, a vízcsökkentőt 2 perccel a kirakodás előtt hozzáadhatja a keverőkocsihoz, hogy ésszerűen növelje a keverőkocsi keverési sebességét és javítsa a kiürítési hatást.

8. A környezeti hőmérséklet és páratartalom hatása

A betonkeverékek kötési ideje, kikeményedési sebessége és korai szilárdsága közvetlenül összefügg a kikeményedési hőmérséklettel. A vízcsökkentő hozzáadása után ez a jelenség nyilvánvalóbb, és a hatás jelentősebb lesz, ha a kötési idő 20 Celsius-fok alatt van. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a hőmérséklet, annál gyorsabb a cement hidratációs sebessége, és annál gyorsabb a betonfelület párolgási sebessége. A beton belsejében lévő szabad víz a kapillárison keresztül folyamatosan kerül a beton felületére, tovább gyorsítva a cement hidratáló hatását. A betonban lévő szabad víz elpárolog és redukálódik, ami tovább okozza a beton süllyedésveszteségét. Ezenkívül egyes betonadalékok késleltető hatása 30 Celsius-fok felett jelentősen csökken. Ezért, ha magas hőmérsékletű környezetben kell működni, akkor a betonadalékok mennyiségét ésszerűen növelni kell, hogy hatékonyan elkerüljük a víz elpárolgását. A fakalcium bizonyos lassú kötődési tulajdonsággal rendelkezik. Egy bizonyos szerkezeti szilárdságú csak hosszú öntés után lehet. A karbantartási művelet során szükséges a statikus leállási idő megfelelő meghosszabbítása és az adagolás tudományos tervezése. Ellenkező esetben a beton hajlamos komoly repedésekre, felületi lazulásra és kidudorodásra használat közben. A nagy hatékonyságú vízcsökkentő alkalmazása során a viszonylag alacsony légbeszívás miatt a lassú kötési hatás nem garantálható, és nincs szükség túl hosszú statikus leállási időre a gőzös térhálósodási folyamat során. Ezért az adalékanyagok hozzáadása során a megfelelő karbantartási munkákat körültekintően kell elvégezni, hogy elkerüljük a karbantartási folyamat során bekövetkező súlyos vízpárolgást.

9. A cement tárolási ideje

Normál körülmények között minél rövidebb a cement tárolási ideje, annál frissebbnek tűnik, és annál rosszabb a cement lágyító hatása. Minél frissebb a cement, annál erősebb a pozitív töltés, és annál több ionos felületaktív anyagot adszorbeál. A frissen feldolgozott cement vízcsökkentő sebessége alacsony, a lerakódási veszteség pedig gyors. Hosszú tárolási idejű cement esetén ezek a problémák jól elkerülhetők.

10. Lúgtartalom a cementben

A lúgtartalom nagyon közvetlen hatással van a cement és a vízcsökkentő alkalmazkodóképességére is. A cement lúgtartalmának növekedésével a cement lágyító hatása romlik. Ha a lúgtartalom túllép egy bizonyos tartományt, az szintén nagyon komoly hatással lesz a cement kötési idejére és süllyedésére. Ezenkívül a cementben lévő lúg formája nagyon közvetlen hatással van a vízcsökkentő használatára. Normál körülmények között, ha a lúg szulfát formájában létezik, a vízreduktorra gyakorolt ​​hatása kisebb, mint a hidroxid formájában.

11. Gipsz cementben

A cement gipszet cementhez adásával a cement hidratációja nagymértékben késleltethető, és elkerülhető a cement és a vízcsökkentő közvetlen adszorpciója, ezáltal hatékonyan javítva a cement és a vízcsökkentő alkalmazkodóképességét. Számos tanulmány szerint bizonyos mennyiségű gipsz cementhez való hozzáadása után hatékonyan csökkenthető a vízcsökkentő adszorpciója a C3A cementásványon. Ez elsősorban azért van így, mert a gipsz és a C3A reakcióba lépve kalcium-szulfonátot képezhet, amely közvetlenül befedi a C3A felületét, elkerülve a C3A további hidratációját, ami nagymértékben gyengítheti a C3A részecskék adszorpcióját a vízreduktoron. A különböző típusú gipszeknek eltérő az oldódási sebessége és oldhatósága. A cementgipsz típusa és tartalma nagyon közvetlen hatással van a cement és a vízcsökkentő közötti alkalmazkodóképességre. A cementbetonban lévő pórusfolyadék-szulfát főként a szilikátcement által képzett szulfátból származik, amely nagyon közvetlen hatással lesz a cement hidratációs reakciójára és a szilikát cementbeton megmunkálhatóságára. A gipszben lévő szulfátionok gyakran különböző változásokon mennek keresztül az őrlési folyamat során. Ha az őrlési folyamat hőmérséklete magas, a dihidrát gipsz részlegesen kiszárad, és félhidrát gipszet képez. Ha a malom belsejében túl magas a hőmérséklet, akkor ebben a folyamatban nagy mennyiségű félhidrát gipsz képződik, ami végül a cement pszeudo-kötéséhez vezet. A viszonylag kevésbé lúgos szulfát komponenseket tartalmazó cement esetében a szulfonsav alapú vízreduktorok erős adszorpciója esetén közvetlenül a beton nagyon gyors leesését okozza. Az oldható szulfáttartalom növekedésével a nagy hatásfokú vízreduktorok adszorpciója kvázi lineárisan csökkenő tendenciát mutat.

12. Cement csiszolási segédanyagok

A cementcsiszolási hatás nagymértékben javítható a cementcsiszolási segédanyagok ésszerű használatával. Számos külföldi cementgyártó cégnél a cementgyártás során gyakran nagy mennyiségben használnak köszörülési segédanyagokat. Az elmúlt években az új cementszabványok hazámban történő bevezetése után a cement szilárdságára és finomságára vonatkozó követelmények javultak, ami magasabb követelményeket támaszt az őrlési segédanyagok használatára vonatkozóan. Jelenleg sokféle cementcsiszolási segédanyag létezik, és hazámban az őrlési segédanyagokat gyártók száma is folyamatos növekedési tendenciát mutat. Különböző cementcsiszolási segédanyagok gyártói folyamatosan fektettek be gazdaságos, hatékony és könnyen használható köszörülési segédanyagok kutatásába és fejlesztésébe. Egyes őrlési segédanyagok gyártói azonban túl nagy figyelmet fordítanak a gyártási költségekre, és viszonylag keveset fektetnek be az őrlési segédanyag-teljesítmény kutatásába, ami nagyon kedvezőtlenül befolyásolja a felhasználási hatást: ① A halogénsókat tartalmazó anyagok használata valószínűleg korróziót okoz. acélrudak beton belsejében. ② A túl sok lignin-szulfonát használata a cement- és betonadalékanyagok közötti összeférhetetlenség viszonylag komoly problémájához vezet. ③ A termelési költségek hatékony csökkentése érdekében gyakran nagy mennyiségű ipari hulladékot használnak fel, ami nagyon kedvezőtlenül befolyásolja a beton tartósságát. A jelenlegi betongyártási folyamatban a lúg- és kloridion-tartalom, a gipsz típusa, valamint a klinker ásványok nagyon közvetlen hatással vannak a cementszemcsék eloszlására. Köszörülési segédanyagok használatakor a cement tartóssága nem áldozható fel. Az őrlési segédanyagok összetétele viszonylag összetett. Csak a csiszolási segédanyagok ésszerű használatával garantálható a beton hatása. A gyártási folyamat során az őrlési segédanyagok gyártóinak átfogó ismeretekkel kell rendelkezniük a vállalat köszörülési folyamatáról, és el kell sajátítaniuk az őrlési segédanyagok típusait és a cementrészecskék osztályozását.

13. Építési keverési arány

Az építési keverési arány a mérnöki tervezési problémához tartozik, de nagyon közvetlen hatással van a betonadalékok és a cement összeférhetőségére. A vonatkozó adatok szerint túl nagy homokhányaddal könnyen csökkenhet a betonkeverék folyékonysága, és nagyon nagy a lerakódási veszteség. Ezen túlmenően a kövek alakja, vízfelvétele és a betonkeverék arányban történő osztályozása bizonyos mértékben befolyásolja a beton szerkezetét, vízvisszatartását, kohézióját, folyékonyságát és alakíthatóságát is. A vonatkozó kísérletek azt mutatják, hogy a víz-cement arány csökkentésével a beton szilárdsága bizonyos mértékig javítható. Optimális vízfelhasználás feltétele mellett a cementbeton különféle tulajdonságai maradéktalanul kihasználhatók, így plaszticitása teljes mértékben javítható, az adalékanyagok koncentrációja garantálható, az adalékanyagok és a cement összeférhetősége javítható.