Feladás dátuma: 2023. április 24
Nátrium-lignoszulfonáttermészetes polimer. A cellulózgyártás mellékterméke, amely 4-hidroxi-3-metoxi-benzol polimere. Erős diszpergálhatósága van. Különböző molekulatömegei és funkciós csoportjai miatt eltérő diszpergálhatósági fokú. Ez egy felületaktív anyag, amely különféle szilárd részecskék felületén adszorbeálható, és fémioncserét képes lefolytatni. Szerkezetében különböző aktív csoportokat is tartalmaz, így más vegyületekkel kondenzációt vagy hidrogénkötést tud létrehozni.
Különleges szerkezetének köszönhetőennátrium-lignoszulfonátfelületi fizikai-kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, mint például diszperzió, emulgeálás, szolubilizáció és adszorpció. Módosított termékeit ásványi tápanyag felületaktív anyagként használják, a gyártási folyamat kiforrott.

Alkalmazási elvenátrium-lignoszulfonát:
A szénláncok száma nagymértékben változik a ligninből kivont anyagoktól függően. Némelyik műtrágyagyártásra, másik részük peszticid-adalékanyagként használható. Számos aktív funkciót, diszpergálhatóságot és kelátképzőt tartalmaz, amelyek könnyen kombinálhatók fémelemekkel kelát állapot kialakítására, javítják a fém tápelemek fizikai és kémiai tulajdonságait, költséget takarítanak meg és javítják a hatékonyságot. A lignin adszorpciós és lassú felszabadulású tulajdonságai jobban fenntartják a műtrágya hatékonyságát, és lassítják a felszabadulást. Jó lassan felszabaduló anyag szerves összetett műtrágyákhoz. A lignin egyfajta policiklusos makromolekuláris szerves vegyület, amely sok negatív csoportot tartalmaz, és erős affinitást mutat a talajban lévő nagy vegyértékű fémionokhoz.
Nátrium-lignoszulfonátnövényvédőszer-feldolgozásra is használható. A lignin nagy fajlagos felülettel rendelkezik, és számos aktív csoportot tartalmaz, amelyek peszticidként használhatók lassan felszabaduló szerként.
A növényekben lévő lignin és az elválasztás utáni lignin szerkezetében különbségek vannak. A növényi sejtosztódás újonnan keletkezett sejtfala vékony és savas poliszacharidokban, például pektinben gazdag, amely fokozatosan cellulózt és hemicellulózt termel. A sejtek különböző egyedi xilémsejtekké (farostok, tracheidák és erek stb.) differenciálódnak. Amikor a szekunder fal S1 rétege kialakul, a primer fal sarkaiból lignin kezd kialakulni. Ezt a jelenséget általában lignifikációnak nevezik. A növényi szövetek érésével a lignifikáció az intercelluláris réteg, az elsődleges fal és a másodlagos fal felé halad. A lignin fokozatosan lerakódik a sejtfalban és a sejtfalak között, összekapcsolva a sejteket és sejteket. A növényi sejtfalak lignifikációja során a lignin behatol a sejtfalakba, növeli a sejtfalak keménységét, elősegíti a mechanikai szövetek kialakulását, valamint fokozza a növényi sejtek és szövetek mechanikai szilárdságát és teherbíró képességét; A lignin a sejtfalat hidrofóbbá, a növényi sejteket áthatolhatatlanná teszi, megbízható garanciát nyújtva a víz, ásványi és szerves anyagok nagy távolságú szállítására a növényi testben; A lignin sejtfalba való beszivárgása objektív módon fizikai gátat is képez, hatékonyan akadályozza meg a különböző növényi kórokozók invázióját; Megakadályozza, hogy a xilemben lévő vezetési molekulák kiszivárogjanak a vízből, ugyanakkor lehetővé teszi a szárazföldi növények túlélését egy viszonylag száraz környezetben, ami növeli a növény betegségekkel szembeni ellenálló képességét. A lignin szerepet játszik a cellulóz, a hemicellulóz és a szervetlen sók (főleg a szilikát) megkötésében a növényekben.
A lignin lebomlását befolyásoló tényezők közé tartozik a talaj pH-ja, a nedvesség és az éghajlati viszonyok. Más tényezők, mint például a nitrogén elérhetősége és a talaj ásványianyag-tartalma szintén hatással vannak. A Fe és Al-oxidok adszorpciója a ligninen csökkentheti a lignin bomlását.